2016. január 25., hétfő

#3





....Ben megállt én pedig mélyen néztem szemébe hogy kitaláljam mi is történik.
-Mi a baj?-kerestem tekintetét.
-El kell hogy mondjak valamit.-nyelt egy nagyot és folytatta.-lefeküdtem Anastasiával.-nem tudtam mit mondani az életem egy este alatt összeomlott. Ben lassan leszállt rólam és elhagyta a szobát. Lassan felültem és kirohantam az ajtón. Tudom hogy már nevetséges hogy minden elől csak menekülök de szükségem van az egyedüllétre és az eső nem kérdezősködik arról hogy mi van velem. Sétáltam és a ruháim lassan eláztak arcomat pedig könnyek áztatták de az eső el is fedte azokat. Próbáltam rendezni az életem. Itt van Harry aki teljesen felborította az életem de ő a legjobb barátnőmet szereti és itt van Ben akit nem szeretek vagyis nem tudom hogy szeretem-e hiszen ott volt számomra egész életemben és most hogy becsapott annyira fáj hogy kitudnám tépni a szívem a helyéről hátha akkor elmúlik. Így teltek az percek. Sétáltam az esőben és próbáltam kitálalni mit tegyek. Végül a lábaim valahogy a bulihoz vezettek, a helység még mindig tele volt és akkor megláttam ahogy Audrey és Harry kacagva kéz a kézben hagyják el a helyet. Egy gonddal kevesebb...ha ők szeretik egymást akkor nekem Bent kell szeretnem. Beléptem a szórakozóhelyre csapzottan, de nem érdekelt mert elakartam mondani Bennek hogy szeretem vagyis nem biztos de ezt neki nem kell tudnia. Mikor megláttam ahogy egymás után kéri ki az italokat azonnal elindultam hozzá. Megfogtam a vállát ekkor hátrafordult és barna íriszei meglepetést sugároztak.
-Szeretlek. Ne számít mi lesz oké?-vártam válaszát.
-Én vagyok a világ legszerencsésebb pasija. Szeretlek.-száját az én számra tapasztotta. Ebben a csókban minden benne volt. De valami hiányzott ehhez kétség sem fér. Nem Aurora most verd ki ezt a hülyeséget a fejedből. Szereted Bent és ha megkér, hozzá mész feleségül és boldogan fogtok élni. Nyugtattam magam ezekkel a szavakkal, majd Ben hazakísért elbúcsúztunk és beléptem a házba.
Egyenesen a fürdő felé vezetett utam. Beálltam a zuhany alá és hagytam hogy a forró cseppek kényeztessék bőröm minden egyes négyzetcentiméterét. 20 perc áztatás után kiszálltam a kabinból. Megtörölköztem és lefeküdtem aludni.
Másnap reggel fáradtan keltem de nincs mit tenni indulni kell. 1 hét múlva lesz az év végi bál és mivel én vagyok a diákminiszter nekem kell megszerveznem az egészet. A mai nap meglepően gyorsan telt mondjuk azt hozzátehetjük hogy alig voltam bent órákon hiszen szerveztem a bált viszont egy valami azonban szemet még pedig hogy se Audrey sem pedig Harry nem volt ma suliba. Szerintem hülyeség de mégis úgy érzem hogy előlem menekülnek. A gondolatokat kiűzve agyamból indultam hazafelé és mikor kileptem az iskola kapuján egy Liammel találtam magam szemben. Először nem is hittem a szememnek vajon mit szeretne tőlem?
-Szia Aurora.-köszönt mosolyogva de láttam az aggodalmat szemeiben.
-Szia Liam. Segíthetek valamiben?-tértem rögtön a tárgyra.
-Nem találkoztál véletlenül Harry-vel.-nézett méleyn szemeiben.Szerintem ugyanúgy meglepődött a kérdésen mint én. Miért tudnám én egyáltalán hol van az egyik legjobb barátja.
-Nem sajnálom de nem tudok róla semmit. Gondolom Audray-val van.-mondtam undorral a hangomban.
-Audray-val?-hangja ugrott 3 távval magasabbra.
-igen. Miért te tudsz Audray-ról?-kérdeztem mert kíváncsiságom eluralkodott rajtam.
-Arról az szarkavaró libáról az egész banda tud ugyanis mikor száműztek minket Harry nem egyszer miatta került bajba de ezzel nem lenne semmi baj csak hogy Audray nem azért akart mindig Harry-vel találkozni mert szereti hanem a prófécia miatt.
Milyen prófécia?.prófécia? az oké hogy az életünk tündérmesékből származnak de hogy még a jövőnket is szabályozni akarja a sors.
-Ugye most csak ugraszt hogy királynő leszel és soha nem hallottál még a próféciáról?-néztem rá ugyan olyan értetlen fejjel.-Oké tudod mit elmesélem. Szóval...

Réges régen mikor a szüleid és Harry anyja harcoltak egy nagy varázsló megjósolta hogy az igaz szerelem gyermeke maga a tisztaság és a gonoszságból született ivadék 18 éves korukra találkozni fognak. Sorsuk megvan írva és az univerzum egymás felé húzza őket szerelmük mindennél erősebb lesz és ők fogják eltörölni közös gyermekükkel a rossz és jó határát. De ha elmosódik a határ akkor magyarul nem lesz gonosz. Ugye ezt Demóna semmikép sem akarta de Harry mégis megszületett és az az ördögi nő összefogott Audray-val hogy örök szépséget add neki ha elcsábítja Harryt ezért van vele az az undorító nőszemély és azért akarnak távol tartani Harrytől mert az igaz szerelem csókjától megtörne Audray szerelmi varázslata.

-Okéééé ez durva de akkor is Ben-nek mi köze van ehhez hiszen ő is távol akar tartani Harrytől. -gondolkoztam el. De uramisten most komolyan én vagyok egy prófécia főszereplője.
-Hát nem egyértelmű?-húzta fel szemöldökét Liam-A koronát akarja. Ha veled marad király lesz. Kell ennél több?
-Most mennem kell.-hagytam magára a kicsit sokkolódott Liamet.





Igen tudom sokáig voltam távol de most már beáll a heti egy rész rendszeresség. A félévnek vége tehát nem kell annyira hajtanom. Remélem azért még követitek a blogot. Hagyjatok jelet. Sok ezer csók Lilla.

2015. szeptember 26., szombat

#2


A körbevezetés meglepően jól sikerült. A fiúk rettentően kedvesek kivéve Harryt, vagyis nem tudom mivel egy szót sem szólt, ameddig a fiúk megnézték szobájukat ő csak állt ott mint egy szobor és az arcáról sem lehetett leolvasni semmit. Mikor eldöntöttem magamban hogy mindent elintéztem megfordultam és elindultam kifelé a szobából, ám mikor kiértem valaki a falhoz csapott olyan erővel hogy kicsit bevertem a fejem. Felnéztem és egy dühös tekintet szegeződött rám. Ben szemei szinte feketék voltak az idegtől de én tartottam magam hiszen ez nem az első eset volt és már nem féltem tőle.
-Mi volt ez a kis flört az előbb?-kérdezte közben erősen szorította karomat.
-Mi lett volna?-tettettem a hülyét.-Nem történt semmi és légyszíves nem féltékenykedj ugyanis nincs semmi értelme..tudod nagyon jól hogy te barátnőd vagyok és megígértem hogy hűséges leszek hozzád.-kis monológom olyannyira hatásosnak bizonyult hogy elengedte kezem sőt arca is megenyhült.
-Tudom és ne haragudj egy gyökér vagyok.-arcát gyengéden megsimogattam és enyhe csókot leheltem szájára csak hogy megnyugtassam. Igen talán nem Ben az igazi de attól még szeretem és meg kellene barátkoznom ezzel a gondolattal ugyanis 1 hónap múlva összeházasodunk. Még belegondolni is furcsa. Gondolatmenetemből valaki lélegzetvétele rángatott ki.
-Tudom hogy nem vagy boldog.-suttogta fülembe. Hangja rögtön bizsergést váltott ki minden egyes végtagomból. Megfordultam és talán nem kellett volna mert újra elvesztem azokban a zöld szemekben.
-Ugyan ezt te honnan veszed?-vágtam vissza neki. Ő csak ne analizálgasson engem.
-Az a csók, úgy volt mű ahogy volt. Tudom hogy tele vagy tűzzel és ezt ki kellene engednek.
-Te meghibbantál.-köptem arcába majd visszavonultam a szobámba. Nem hiszem el hogy majd pont ő tart nekem kioktatást a szerelemről meg a tűzről. Próbáltam gondolataimat elhessegetni ugyanis ma van Ben szülinapja ami az év partijának számított. Indultam a fürdőbe és vettem és jó kiadós forró fürdőt majd felvettem fehérnemű szettem és beálltam a szekrény elé. Választásom egy gyönyörű földig érő tűzpiros ruhára esett. Hajamat begöndörítettem majd pár csattal felfogtam. Sminkem füstös lett számon pedig piros rúzs ékeskedett. Még vetettem egy utolsó pillantást magamra belebújtam magassarkúmba és indultam a partiba. A fények világítottak a zene szólt de Ben ötletesen kitalálta hogy minden vendég csinálhat képeket egy régimódi fényképeződobozban. A vendégek beültek és idióta fejeket vágva pózoltak a kamerába. Mikor barátom meglátott azonnal behúzott a gépbe és csináltuk a képeket. Arra az öt percre tényleg elhittem hogy szeretjük egymást ám Harry szavai bennem égtek.
Alig hogy kiléptünk a dobozból megpillantottam Harryt. Szokás szerint feketét viselt. Haja összevissza állt és az éjszaka tökéletesen kiadta zöld szeme csillogását. Mikor Ben elment üdvözölni a vendégeket odalépett hozzám és kikapta kezemből a képeket.
-Micsoda szerelem, elmehetnél színésznek.-mondta miközben az önelégült vigyort nem lehetett letörölni arcáról. Bennem felment a pumpa és kicsit megemeltem hangomat.
-Ugyan mit tudsz te a szerelemről Styles? Én legalább tudom mi az a hűség és talán nem vagyok halálosan szerelmes de életem végéig vele leszek és szeretni fogom amennyire csak tudom és szerintem ez az igaz szerelem.-monológom végén kapkodtam a levegőt és meglepődtem magamon hogy ezt egy szuszra el tudtam mondani. De Harry még mindig vigyorgott és közelebb lépett hozzám, szinte egy tű sem fért volna el köztünk.
-De legalább végre kimondtad hogy nem szereted.-suttogta szinte ajkamba.-Tudod Aurora biztos vagyok benne hogy nem sokára jön valaki aki felforgatja az életed. Meg fogsz őrülni ha nem érsz hozzá ha nem csókolhatod. És mikor a szemébe nézel magadat látod, a szíved mélyén azt érzed ha kicsit jobban szeretnéd akkor belehalnál. Mindent feláldoznál érte. Tudod milyen érzés ez? Mert én igen és majdnem meg is haltam érte. A drágalátos szüleid tehetnek arról hogy nem lehetünk együtt ugyanis ő jó volt engem meg rossznak címkéztek be. És most csak azért nem állok bosszút rajtad mert neked köszönhetően újra itt vagyok és visszafogom szerezni. Szóval ne merészelj nekem a hűségről beszélni mert arról is többet tudok nálad te elkényeztetett kis hercegnőcske.-a számon egy árva hang sem jött ki. Harry visszaadta a képeket és elindult. Otthagyott engem, otthagyott teljesen leforrázva. Mégis a kíváncsiság erősebb volt. Vajon ki lehet az a lány? Mindenáron tudni akarom szóval elindultam a bejárat felé és esti küldetésemnek azt tettem ki hogy egész éjjel a zöldszeműt fogom figyelni. Az idő jócskán éjfél felé járhatott amikor megláttam Harryt egy lánnyal. Szemöldököm azonnal az égbe ugrott ugyanis az a lány nem más volt mint..Audrey a legeslegjobb barátnőm. Vagyis csak volt ugyanis ha ezt nem árulta el nekem azt sohasem bocsájtom meg neki. Pár könnycsepp hagyta el szemem és elindultam kifelé. Megtörtem, nem akartam mást csak elmenni innen messzire és többé nem beszélni vele. Ezért támogatta ő ennyire ezt az ötletet az orromnál fogva vezetett csak azért hogy a rég nem látott barátjával maradhasson. Mihelyst kiértem észrevettem hogy az eső szó szerint ömlik. Pár perc elég volt arra hogy csurom vizes legyek. Az eső mégsem érdekelt csak sétáltam és sétáltam amikor valaki elkapta a kezem és maga felé fordított.

-Megőrültél? Meg akarsz fázni?-haja vizes volt és a hajszálak homlokára tapadtak de még így is ellenállhatatlan volt.
-Csak szükségem volt egy kis levegőre.
-Akkor miért nem álltál meg a teraszon? Aurora mi a baj?-belenéztem mogyoróbarna szemeibe és hirtelen nyugodtság tört rám. Közelebb léptem hozzá és megcsókoltam. Harry azt mondta nem szeretem tiszta szívemből? Hát tessék megmutatom neki hogy mekkora szenvedéllyel szeretem Bent. Csókomra azonnal reagált és falta ajkaimat. Mikor levegő hiányában szétváltunk megfogtam kezét és magam után húztam. Mikor beértünk a házba belenézett szemembe és pedig bólintással jeleztem hogy készen állok rá. Ben lassan ledöntött az ágyra...

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~


Hihetetlenek vagytok már 10-en olvassátok a blogot. Csodálatos érzés hogy ennyien kíváncsiak vagytok rám. Remélem tetszett a második rész. Elég sokat dolgoztam vele és nem kell aggódni Aurora és Harry még egymásra fognak találni. Várom a véleményeket és iratkozz fel.
Ezer millió csók Lilla


2015. szeptember 22., kedd

#1





A ma reggel nem volt éppen nyugis, összevissza kapkodtam hogy elkészüljek ugyanis valamikor ma érkeznek a fiúk. Mondhatom mindenki odavan hogy vajon milyenek, a lányok rögtön azon gondolkoztak hogy biztos helyesek mert a rossz fiúk mindig jól néznek ki. Mit ne mondjak ezen rögtön kiakadtam ugyanis ne hívják őket rossznak a szüleik igen de ők nem. Pont kész lettem mikor Ben kopogtatott az ajtómon, egy utolsó simítást végeztem és kiléptem az ajtón. Ben mint mindig most is észbontóan nézett ki. Szőkés barna haja az ég felé állt és ezer wattos mosoly villantott.Egy egyszerű farmert és fehér pólót viselt de az is szuperül állt neki. Csókot nyomott a számra megfogta kezem és indultunk is. Beléptünk a suli területére és mindenki minket nézett a hercegnő és a herceg, az ég is egymásnak teremtette őket blah blah blah..pedig nem is szeretem őt de ezt kell tenni  Na igen a 21. században élünk mégis megmondják kivel legyek, na ez fennmaradt a középkorból. Igazából ennek is egy oka van még pedig az hogy a szüleim nem akarják hogy rangon alul házasodjak de akkor is pont Ben?! Igen helyes, igen egy herceg de akkora egy beképzelt ember hogy az valami hihetetlen. A folyosón sétálgatunk nézek ki a fejemből de arcomon a mosoly mindig ott van. Egy vezéregyéniségnek muszáj példát mutatni így soha nem lehetek kedvtelen vagy bunkó. Ez van, én vagyok a megtestesült tökély és ez azért elég unalmas. Az igazgatónő éppen felénk tartott már előre forgattam a szemem vajon milyen érdekfeszítő dolgot akar mondani.
-Szia Aurora ma is csodálatos vagy kedvesem és Ben ti vagytok a tökéletes pár.-már megint a tökéletesség duma..
-Jó napot Tündérkeresztanya.-igen az igazgató a tündérkeresztanya vagyis Ben rokona.-hihetetlenül izgalmas ez a nap már alig várom az új diákokat.-jajj úristen a fiúk teljesen megfeledkeztem rólunk. Alig hogy észbe kaptam fogtam elindultam az udvarra hogy várom a megérkezésüket egyszer csak Ben kezét éreztem csuklómon ezzel azt jelezvén hogy velem tart. Biztatóan rámosolyogtam, most nincs időm arra elutasítsam és veszekedjünk így eljátszom az engedelmes barátnőm. Kiértünk az udvarra, körbenéztem és a gyönyörű zöld gyepet figyeltem majd a kocsi hangjára rögtön felkaptam a fejem. A fekete limuzin beparkolt és a fiúk kiszálltak belőle. Hát mit ne mondjak nem erre számítottam ahogy Ben sem hiszen éreztem hogy jobban szorítja kezem kapcsolatunkat jelképezve. Pedig nincs miért aggódnia hiszen anyáék úgy sem engednék hogy ilyen barátom legyen de azt meg kell hagyni hogy hihetetlenül helyesek. A lányoknak igazuk volt a rossz fiúk tényleg vonzóak.

Nem hiányozhattak róluk a fekete ruhák és a tetkók, de nem olyan rossz értelemben mert hihetetlenül állt nekik. Mindenki megvolt ijedve egy kicsit én viszont csak kíváncsiságot éreztem mindent tudni akartam rólunk ami kicsit ijesztő de mindig is imádtam a rejtélyeket és ők a lehetetlen küldetések. Mikor már kicsit kínosan éreztem magam elengedtem Ben kezét, aki vonakodva de megtette, majd a fekete bőr dzsekit viselő kicsit egzotikus kinézetű fiú elé léptem és felé nyújtottam a kezem majd kezet fogtunk.
-Én Aurora vagyok és te bizonyára....-vártam válaszát.
-Zayn vagyok a Gonosz Királynő fia és örvendek Aurora hercegnő.-meglepett kedvessége.
-Ugyan hagyjuk ezt csak simán Aurora.-mosolyogtam rá majd tovább léptem eggyel. A hátrazselézett hajú fiú kicsit Ben-re emlékeztetett, felé nyújtotta kezét és erős kézfogásából rögtön tudtam hogy Gaston fia előtt állok.
-Én Liam vagyok Gaston fia.-mondta ezerwattos mosollyal.
-Ha nem haragszol a bicepszedből rögtön kitaláltam.-ő csak felnevetett és megrázta fejét.mikor tovább léptem egy sötét barna hajú kék szemű fiú állt előttem és pukkedlizett egyet amin nevetnem kellett, majd kezét nyújtotta amit készségesen elfogadtam.
-Ez nem a kisasszonyé?-tartotta kezében a Bentől kapott gyűrűmet elnevettem magam és már tudtam hogy Jafar fiával állok szemben hiszen a csínytevések az ő szakterületei.
-De és köszönöm mosolyogtam majd arrébb csusszantam egy szőke hajú fiúhoz aki bizonyára Szörnyella fia lesz.
-Igen, igen én vagyok Szörnyella fia.-csókolt kezet nekem majd nevetni kezdett a nevetésünk csak úgy csengett a csendes légtérben. Majd mikor jókedvem abba maradt odaléptem az utolsó fiúhoz. Göndör barna haja összevissza állt mégis összhangot sugárzott. Fekete inge félig kigonbolva ami rálátást adott izmos mellkasára, nyakában pedig egy kereszt lógott. Mikor fejemet felemeltem hirtelen elvesztem azokban az zöld íriszekben igazából be sem kellett volna mutatkoznia hiszem tudtam hogy Demóna fia ő mégis megtette.
-A nevem Harry.-érces hangja beleégett a tudatomba és tudtam nincs menekvés ezt a hangot soha nem felejtem el többé. Csak álltunk egymással szemben kéz a kézben nem tudtam máshová nézni megbabonázott, sohasem éreztem még ilyet, majd hirtelen meghallottam Ben hangját aki kezét nyújtotta Harry felé. Szemeik szikrát szórtak így gyorsan cselekednem kellett.
-Na akkor körbevezetlek titeket.



~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~





Hát íme az első rész megvolt az első 11 olvasóm és nagyon izgatott vagyok. Remélem elnyerte a tetszéseteket. Iratkozzatok fel és valószínűleg vagy keddenként lesz rész vagy pedig szombatonként, Attól függ hogy mennyit kell tanulnom. Hagyjatok nyomot.
Ezeremillió csók Lilla,

2015. szeptember 17., csütörtök

Prológus


Jók és rosszak. Ugyan mi különböztet meg minket? Életem kezdete óta ezt a választ keresem de még nem találtam meg. A nevem Aurora. Igen jól hallottad én vagyok Csipkerózsika és a Szőke herceg lánya. Miután anya és apa egymásra találtak megalapították királyságukat ám a gonosztevőket és azok segítőit száműzték a Sötét Erdő nevű szigetre a neve találó hiszen egy hatalmas erdőségekből álló szigetről beszélünk. A legjobb barátnőm nem is lehetne más mint Tracy aki Belle és a Szörneteg lánya.Ja és ha már a rosszaknál tartunk vannak itt azok is  int például az én ősellenségem Anastasia aki nem egyszer próbálta már lecsapni a kezemről a barátomat de Ben mindig nemet mondott neki. Legtöbben azt hinnék hogy fűzőben és ősrégi ruhákban járunk de nem. Itt is 21 század van akármennyire meglepő. Az emberek csodásan élik idilli életüket de engem valami nem hagy nyugodni. Mindenki fényűző életet él kivéve azok a velem egyidős gyerekeket akik a tiltott szigeten élnek. Igen még a gonosztevőknek is vannak gyerekei. És nagyon jó tudom hogy ők nem rosszak csak kell nekik az útmutatás én pedig tenni fogok arról hogy meg is kapják.
Éppen a koronázási ünnepséghez veszik a ruhaméreteket mikor végre bátorságot gyűjtök és megkérdezem a szüleimet.
Anya lenne egy rendelet amit elsőként iktatnék be.-mondtam meggyőzően
Mi lenne az kicsiszivem?-hangja még most is csodálatosan cseng mint mikor az ágyam mellett ül és olvasta nekem az esti mesét.
Szeretném a Sötét Erdő fiataljai itt végezhetnék el a végzős évet.-fogam összeszorítva várom a választ.
Hogy micsoda?-apám mély morgós hangja zeng a szobában. Azonban anya megfogja karját mélyen a szemébe nézz és tudom hogy mit akar ezzel. Hiszen anno anya is adott apának egy esélyt valamint tudja hogy a gyerekek nem tehetnek a szüleik vétkeikről.
Rendben.-bólint egyet.
Ki is választottam őket.-bátorodom fel majd sorolni kezdem őket.
Jafar fia Louis, Szörnyella fia Niall, a Gonosz Királynő fia Zayn, Gaston fia Liam, és Demóna fia Harry.-nem hagyom őket szóhoz jutni inkább folytatom.Tudom hogy nagyon sok ez így hirtelen de ne feledjétek ezek ártatlan tinédzserek oké?-hangom kicsit megremeg de próbálok magabiztos maradni.
Jólvan legyen a hét folyamán kiküldetem értük a kocsit.-mikor meghallom a választ odaszaladok szüleimhez és megölelgetem őket. Végre van valami értelme annak amit gondolok és megkaphatom a válaszokat még mielőtt királynő leszek.




SZEREPLŐK





Jafar fia Louis



Szörnyella de Frász fia Niall




Gonosz Királynő fia Zayn




Gaston fia Liam







Demóna fia Harry



Aurora és Szőke Herceg lánya Aurora



Belle és a Szörnyeteg lánya Audray


Hófehérke és Charming fia Ben




Aladin és Jasmine lánya Anastasia





Remélem tetszett a prológus, Iratkozz és adj véleményt.
Sokezer puszi Lilla.